Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Kellemetlen kérdésekbe futott bele a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Debreceni Egyetemen tartott 'Kérdezd a Minisztert' elnevezésű fórumon.
Erdély legnagyobb magyar egyetemein súlyos bentlakáshiánnyal indul az új tanév: tízből mindössze kettő hallgató jut kollégiumi helyhez. A kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi és brassói intézmények hasonló arányokról számolnak be, miközben a lakhatás kérdése egyre égetőbbé válik az egyetemisták számára.
Az ügyintézési időszak végével és a ponthatárhúzás közeledtével egyre többen már azon gondolkodhattok, mi lesz, miután megtudjátok, melyik egyetemre nyertetek felvételt. Az egyik legfontosabb kérdés a lakhatás, legfőképp, ha vidékről a fővárosba, vagy épp ellenkezőleg, a fővárosból vidéki egyetemre mennétek, távol a lakóhelyetektől. A legolcsóbb lehetőség kétség kívül a kollégium, az érvényes jelentkezéshez viszont számos dokumentumra lesz szükségetek, amiket akár lassan el is kezdhettek beszerezni.
A korábbinál még gyorsabb ütemben drágultak az albérletek – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból. Ha ősszel kezdenétek az egyetemet vagy főiskolát, és nem kaptok kollégiumi helyet, a belváros mellett érdemes körbenézni a XIV., a IX. és a X. kerületben is, ezek ugyanis az olcsóbb városrészek közé tartoznak.
A számok makacs dolgok, a fővárosba tervezett kínai egyetem kampusza és a Diákváros esetében azonban folyamatosan változnak az építésre szánt területek nagyságai.
Az egyetemek sorra tájékoztatják a hallgatóikat arról, milyen intézkedéseket fognak bevezetni a kollégiumokban a koronavírus terjedésének elkerülése érdekében. Most újabb két egyetemen jelentek meg a szabályok. Nézzük, mire kell számítania szeptembertől a kollégista hallgatóknak az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.
Újragondolják a hallgatók kollégiumi ellátását a következő tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a biztonsági intézkedések, és az elővigyázatosság miatt.
A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.
Múlt héten kihirdették a felvételi ponthatárokat. Azoknak, akiket felvettek az egyetemre, hamarosan fontos dolguk lesz, ha kollégiumi szobát szeretnének. Összeszedtük, milyen adatokra, dokumentumokra lesz szükségetek a jelentkezéshez.
Vége az érettségiknek, a felvételi is hamarosan lezárul már csak a ponthatárok vannak hátra. Hamarosan azonban jön egy újabb fontos jelentkezési időszak: a kollégiumi. Összeszedtük, milyen adatokra, dokumentumokra lesz szükségetek a jelentkezéshez.
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak az érettségizőknek, akik a következő tanévben – elsőéves egyetemistaként – nem kapnak kollégiumi helyet, ezért kénytelenek lakást vagy szobát bérelni Budapesten. Egy 50 négyzetméteres fővárosi lakás átlagos albérleti díja 160 ezer forint, ám van néhány olyan kerület, ahol ennél valamivel alacsonyabb a lakbér – ha egy hallgató hajlandó néhány metrómegállóval kintebb költözni, havi tíz-húszezer forintot is spórolhat.
Egyre több egyetemista küzd lakhatási problémákkal a megnövekedett albérletárak és a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt - állapították meg ingatlanjogi és közgazdász szakértők a Habitat for Humanity Magyarország és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület által szervezett kerekasztal beszélgetésen.
Magyarországon az állami felsőoktatásban ma 44 444 hallgatót tudnak fogadni az intézmények kollégiumai. Ennél azonban csak nappali tagozatos hallgatóból 2017/18-ban több mint négyszer több volt.